Arbi Herds: Veszélyes igazságok


Sophie már mindent előre megtervezett.

Miután édesapja és nővére tíz évvel ezelőtt magára hagyta őt és édesanyját, akit pár évre rá szintén elveszített, semmi más nem lebegett a szeme előtt, csak az előre eltervezett élet elérése. Aztán minden megváltozik, mikor nővére visszatér egy idegen férfi oldalán.

Az addig tudatosan irányított élete fenekestül felfordul. Szembe kell néznie családja titkaival, és olyan érzésekkel, amilyeneket még sosem tapasztalt. Sophie kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddig helyesnek gondolt.

Rájön, hogy az igazság nem csak veszélyes, de tönkre is teheti az egész életét.

Szerencsésnek mondhatom magamnak, hogy megismertem Arbi Herds írónőt és az ő első könyvét. Olvasótesó-ként lett lehetőségem elolvasni történetét, amiért, ezúton is köszönetet mondok.

Megmondom őszintén, hogy egyáltalán nem ismertem a munkásságát, így teljesen újdonságként hatott rám a stílusa és a regénye is. Mely egyébként, kedvenc zsáneremben pompázik: erotika, némi akcióval, krimivel és sok-sok izgalommal.

Arbi Herds saját leírása alapján:

Szeretném megjegyezni, hogy ezen a könyvön nem dolgozott se szerkesztő, se tördelő. Nem áll mögöttem kiadó, akik tökéletesíthették volna az írásomat, ezért biztos, hogy nem is lett tökéletes.

Szóval, kíváncsisággal indultam neki a könyvnek.

Borító:

Érdekes, nem túlzsúfolt a borító. A férfi szempár rajta pedig… gyönyörű. Meg kell mondjam, hogy első pillantásra a Dexter sorozat főszereplője jutott eszembe róla, bár neki nem kék a szeme. Egyébként tetszik a borító. Kellemes látvány, színes is szóval remélem, hogy a történethez is illik.

Néha pont az igazság az, ami a legveszélyesebb. Néha az igazság az, ami képes tönkretenni egy életet.

A prológusban lévő pár sor, már felkeltette az érdeklődésemet, szeretem az ilyen kezdéseket.

Én magam, nagyon szeretem az E/1-es szemszöget olvasni, ami ebben a regényben is így van. Valahogy, jobban át tudom érezni a karaktereket. Persze, ez nem jelenti azt, hogy E/3-ban nem lenne jó egy regény, sőt! Ez amolyan saját vélemény, mivel én magam is főként Én szemszögből írok.

Női karakterünk Sophie Miller, egy maximalista, frissen végzett, diplomás leányzó, akinek nem volt könnyű az élete. Apja és nővére lelépett, anyja pedig elhunyt. Végül testvérével maradt kapcsolatban. Legjobb barátnője pedig egy Lizbeth nevű lány lett.

Az elején a két barátnő egy buliba kezd el készülődni. Nagyon aranyos a párbeszéd és mosolyt csalt az arcomra is.

Arbi stílusa, könnyed, egyszerű és laza. Élvezet volt olvasni a sok irodalmi körítés nélkül a szöveget. Az egyetlen zavaró tényező, az oldalakon tapasztalt Arbi Herds szürke felirata volt, ami miatt néhány helyen a szöveget, ki kellett emelnem, hogy lássam, de egyébként, ha felveszem a szemüveget, lehet nem lett volna gond. :D

– Hol az a bunkó Soph? Akarod, hogy megverjem? – mondja, miközben pásztázza a klubbot.

Elpillantok Liz válla felett és meglátom a rideg megmentőmet.

– Éppen a pultnál ül ő is három székkel arrébb. – bökök arra az állammal.

Mikor Liz odanéz, csak pislog. Hirtelen felém pillant, majd vissza a férfire, majd megint rám.

– Ne haragudj Sophie, de túl szép az az arc, hogy behúzzak neki.

Már az elején éreztem, hogy igazán nekem való könyv lesz, ha Sophie karaktere olyan marad nagyjából, amilyen. Tetszett a lány, bár barátnője Liz szövegein, jókat mosolyogtam.

Ez a zaklatják a lányt és jön a megmentő dolog, nálam, valamiért mindig nagy favorit a történetekben. Szeretem az ilyen megmentőket, pláne, ha hasonlóan néznek ki a történetekben, mint itt is. Persze, nem csak egy buliban, lerészegedés közben szeretjük az ilyen alkalmakat. :D

Számomra, mindig érdekességként hat, ha több szemszögből láthatom az adott jelenetet. Érdekes volt, hogy most egy női és egy férfi karakter szemszögéből láthattam a dolgokat. Ugyanis a következő karakterünk Colin a jóképű, kékszemű megmentő.

Férfi szemmel pedig, nem éppen lányos szavakat használ elsősorban az írónő, ami külön tetszett. Megvolt az a pasis érzés, hogy igen, most egy férfi bőrében vagyunk.

Volt egy igencsak kiszámítható dolog a történetben, mégpedig Soph nővérének titokzatos barátja és lakása. Már, mikor felmerült, hogy barátja van Lainey-nek, már tudtam is, hogy mi várható jó pár fejezeten belül.

Tétován állok az ajtó előtt, mert annyira izgulok. Négy éve nem láttam a nővéremet. Most meg hirtelen össze fogunk költözni. Veszek egy mély levegőt, majd finoman bekopogok. Mikor kinyílik az ajtó. két dolog válik számomra világossá. Az egyik, nem Lainey áll előttem, a másik, rá kell jönnöm, hogy a világegyetem csúfos tréfát űz velem. Aki előttem áll, és megdöbbenve néz rám azzal a szúrós, gyönyörű kék szemével nem más, mint a rideg megmentőm a klubból.

Nagyon tetszett a férfi kisugárzásának leírása, még, ha nem is volt annyira körülíró, de valahogy jobban elnyerte a tetszésemet most, miközben olvasom a történetet.

A fehér ingje kifogástalan állapotban feszül a testére. Akaratlanul is lejjebb vándorol a tekintetem, és érzem, hogy vörös lesz az arcom. Olyan gyönyörűen kirajzolódnak az izmai… Úristen Sophie, hagyd ezt abba és törd meg végre ezt a kínos csöndet.

Nagyon érzékletes lett a kínosság a hármas között. Élveztem olvasni, hogy míg a nővérnek gőze sincs a dolgokról, addig Sophie majd megőrül Colintól, kérdés, hogy vajon mennyire fog valójában? A kis civódás a megismerkedésnél, levett a lábamról.

Automatikusan elkezdek hátrálni, de ő csak jön tovább, miközben végig a szemembe néz és esküszöm, még levegőt is elfelejtek venni a perzselő tekintetétől. Úgy néz rám, mint vadász a prédájára. Túl sok, túl intenzív, és fogalmam sincs mit fog tenni. Addig hátrálok, míg végül neki ütközöm a konyhaszigetnek. Ekkor megáll előttem kábé harminc centire, így fel kell emelnem a fejem, hogy a szemébe tudjak nézni. Ha most azt várja, hogy mondjak valamit, akkor csalódni fog. Gyakorlatilag az agyam le van blokkolva ettől az egész helyzettől. A tekintete nagyon lassan levándorol a blúzomra, ami most a teljes mellemre rálátást biztosít. Kapkodva veszem a levegőt, és semmi másra nem tudok koncentrálni, csak az előttem álló férfira.

Nem mondom, már az elején volt egy két, amolyan „nagyot kellett nyelnem a karakter helyett is” jelenet. Ahol, teljesen megértettem Sophie szívverését és kapkodó levegővételeit.

Szegény női karakterünk állandó szexuális feszültsége, kissé ökölbeszorítóan idegesítő volt, de amúgy aranyos is. Meg lehet érteni, hisz régóta nem volt férfivel, meglehet, hogy jómagam is mindenben ilyet látnék (jó, ilyet látok amúgy is xD), ha sokáig nem tapasztalnám meg egy férfi érintését.

Sophie egy részben, elutazik a főnökével. Nekem kicsit hiányérzetem volt. Élveztem volna, ha nem is talál magának férfit, de egy kicsit élvezetesebb a kirándulás, bár a munka jól ment neki, de valahogy, vártam egy kis pluszt.

– Pontosan tudom, hogy bejön neked. Még akkor is, ha olyan bunkón viselkedik, hogy legszívesebben orrba gyűrnéd.

– Tudod, hogy nem vagyok az a fajta, akinek bejönnek az ilyen férfiak.

– A dögös fajta férfiak?

Imádom Liz karakterét. Nagyon rám hasonlít, vagy legalábbis, nagyon át tudtam érezni a tulajdonságait, mert magam is hasonlóan gondolkodom férfi szituációkban, mint ő. Kimondottan nagy kedvencem lett a könyvben.

– Tehát azt akarod mondani, hogy sosem képzelted el, hogy Colin leszorít az ágyra, és kezelésbe veszi a nyelvével az egész testedet, miközben masztizol?

Leesik az állam, ezt most tényleg kimondta?

– Liz! Jézusom, dehogy! Először is, nem szoktam maszturbálni, másodszor, sosem képzelném oda a testvérem barátját! – mondom határozottan.

– Na, itt álljunk meg egy percre. Te még nem is masztiztál soha?

– Nem, és akkor mi van?

– Most már értem, miért vagy néha úgy befeszülve. – tudálékoskodik.

Van egy Colin rész a 7. fejezet végén, ami nagyon jó beszúrás lett. Külön felcsigázta az érdeklődésemet, hogy na, akkor itt most mi is folyik pontosan? Alig vártam, hogy mehessek tovább a történetben.

Az első, igazi erotikus jelenetnél, hát akadtak pillanatok, mikor nagyot nyeltem. Nagyon tetszett, hogy nem konkrétan karakterünk éli át, hanem csak szemtanúja a dolognak. Aztán változik néhány dolog és teljesen magába szívott a jelenet. Bolond mosollyal az arcomon olvastam a sorokat és nagyon élveztem.

– Szerintem ő mindenkinek tetszik. – nevet fel – Pont olyan, mint Colin. Ne tudd meg hányszor kellett majdnem bunyóba keverednem mikor elmentünk valahová, és a nők úgy néztek rá, mintha szemmel kefélték volna.

Sophie is rácsodálkozik, hogy mennyi gazdag férfi veszi körül. Én meg se lepődők, mikor az első „olyan” karakterünkről kiderült, hogy igencsak luxus környezetet engedhet meg magának. Már sejtettem, hogy a legtöbb karakterünk, akivel összesodorja Sophie-t a szél, nem fog nyomorogni és éhezni.

Néha az igazság veszélyesebb, mintha hazugságban élnél.

Annyira tudtam, már mikor megjelent és bemutatkozott Cole. Nem is akarok ennél többet mondani, ez tipikusan az a rész, amit fedezzetek fel magatoknak!

Egyre jobban kezdtem élvezni a család utáni nyomozást. Igazán sajnáltam főhősnőnket, hisz nagyon nehéz lehetett úgy élnie, hogy sok olyan dolog derült ki körülötte, amire nem is számított volna. Vele együtt izgultam, miként fog végződni a „kutatása”.

Már most az egész szobám tele van az illatával, és én boldogan szívom tele a tüdőmet vele.

… és persze, megkaphattuk az első sokkot. Szegény főhősnőnk, jól belenyúlt abba, amibe nem kellett volna, de minden szálat, így mozgattak. Hogy akképp jöjjön ki, ahogy amúgy alakult, mint kiderül. Na persze, még se úgy történt minden, ahogy kellett volna.

Aztán egyből jött a második sokk, hiszen kiderült egy olyan kis turpisság, amire… kivételesen nem számítottam. Csak egy pillanatra futott át az agyamon, még az elején, de elvetettem az ötletet, de aztán kissé szitkozódtam magamban, hogy: - Na bakker, mégis tovább kellett volna gondolni!

Igen. Általában, nem tudom megállni, hogy egy-egy adott szituációt, ne kezdjek el tovább vagy túl gondolni. Imádok olvasni, be is tud szippantani a történet, de a fogaskerekek, ettől függetlenül forognak és megállíthatatlanok. :D

– Most? Először is – lehúzza rólam a takarót – végig járom a számmal az egész tested – simít végig kezével a mellemtől egészen a lábam közéig – majd addig kényeztetlek megállás nélkül, míg nem sikoltod a nevemet.

Nem maradhatott el, hogy megtörténjen egy olyan nem kis apróság, ami miatt, talán jobban izgulhatunk, mint, hogy kiderüljenek a dolgok. Van ám, némi öröm a köbön is az akció és az erotika mellett. :D

Na persze, a nagy örömködés, nem tarthat sokáig és egy fordulatot vesz a történet. Sejteni, sejtettem már az elején, de azért egész meglepő lett. Kíváncsian vártam, hogy főhősnőnk, hogyan fog túljutni fájdalmain és kétségein.

És elérkeztünk a történet azon részéhez, amire már a legjobban vágytam. Végre kiderülnek a veszélyes igazságok?

A vége felé, már egyre jobban sajnáltam szegény Sophie karakterét. Öröm után fájdalom, aztán megint öröm és megint fájdalom. Nagyon kegyetlen volt az írónő vele, ami persze, nekem személy szerint tetszett, mert sok oldalát megismerhettük a két fontosabb karakternek és sokkal több izgalom is akadt így a könyvben.

– Ezt a napot te teszed különlegessé, ahogy az életemet is, amit örökre melletted akarok tölteni.

Nagyon izgalmas lezárást kapott, ugyanis, felvetett néhány érdekes kérdést számomra a könyv. Akár folytatni is lehetne, mert akadnak még kivesézendő dolgok benne, viszont nagyszerű véget is ért azzal a lezárással, amit kapott.

Imádtam a könyvet. Bevallom, sokszor kellett megállnom nyelni párat, mert Colin személye, igencsak megállította az olvasást és beindította a fantáziát. Nagyon jól megírt történet lett, sok-sok akcióval, romantikával és erotikával. Zsánerben, nagyon tetszett, pont nekem való könyv. Azt gondolná az ember, hogy valami nagyon obszcén, túlontúl nyers és csapjunk bele a lecsóba történet és leírás várható, ha erotikus könyvet vesz valaki a kezébe, de itt erről szó sincs. Nagyon jól megfogalmazott jelenetek voltak benne. Persze, nem mindig volt sejtelmes, néha a nevén kell neveznünk a dolgokat, de ez így volt tökéletes. A csavarok benne, nagyon izgalmasok voltak, bár nekem kissé kiszámítható, de a történet ettől, nem lett rosszabb. Végig élveztem és izgultam a karakterekért, függetlenül, hogy sejtettem mi lesz a végkifejlet. Nagyszerű könyv és történet lett! Nagyon gratulálok ehhez az igen erős indításhoz, első könyvhöz mérten is. Remélem, hogy olvashatok majd még Arbi Herds keze alól származó, ugyanilyen izgalmas és jól megírt történetet.

Arbi könyvét megtaláljátok: Weboldal: Arbi Herds
Facebook oldalán követhetitek: Arbi Herds írói oldala
... és van ám Instagram-ja is: @arbiherds
Na meg TiTok-ja: @arbiherds

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése