Te csak néztél, de hang nem jött ki torkodon,
A szíved tudom, fáj nagyon.
Pillantásodból láttam szenvedésed,
De mégis felém árasztottad szenvedélyed.
Azt, hogy szeretsz, nem tudom elfogadni,
Így érzéseim sem tudom neked adni.
Gyötrődök, szenvedek, de még élek,
Nem miattad, érted!
Érted van minden létezésem,
S irántad, még sincs semmi érzésem.
De nem akarlak még jobban összetörni,
Csak, mert nem tudok dönteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése