Távolban (vers)

Véget ért egy álom,

Utánad vágyom!

Tiéd volt a szívem,

Szerelmedtől, nem féltem.

 

Vétkeztem mással, de nem bánom,

Mert egyedül ülök vagy fekszem az ágyon.

Ha gondolok, csakis rád,

Bennem nincs más, csak vágy!

 

Kinyitom az ablakom,

A távolban téged látlak,

Fekete lovon, szépen vágtatsz,

Mert felém sodor a szél.

 

De, ahogy haladsz, egyre távolabbnak tűnsz,

Még látom, ahogy szépen s egyenesen ülsz.

Csak arra figyelsz, mikor pillantasz meg,

Ne csinálj semmit, csak várj meg!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése