... és akkor, jött a megmentőm!

 Sziasztok!

Mint azt tudjátok, elég régóta szenvedek a blog kinézetével. Talán 3-4 naponta is cseréltem, míg végül feladtam és összehánytam, valami (értékelhetőnek nem mondható) design-ot. 

Régen, mikor még más helyen blogoltam, olyan könnyen ment, mint levegőt venni, de annak már 15 éve, és olyan sok mindent felejtettem, hogy kénytelen voltam segítséget kérni, amit egyáltalán nem bántam meg.

Egy Facebook csoportban próbálkoztam, hátha szerencsével járok, mert manapság már nem nagyon foglalkoznak ilyesmivel emberek, vagy legalábbis én nem tudok róla. Kicsit elkeseredtem, míg vártam, de aztán kaptam egy üzenetet.

Ezúton is szeretnék millió puszit és hálát adni Nadin bloggerina társamnak, ha mondhatom így, hogy volt olyan kedves és rám írt. Elpanaszoltam neki a szerencsétlenségeskedéseimet és mit ad az ég, jött Ő a megmentésemre, így végre, olyan kinézetet kapott a blogom, amire azt mondhatom, hogy imádom! Egyszerű, letisztult és szürke (szürke basszus!), amit kértem. :D Így már csak egy dolog maradt hátra, amivel szórakoznom kell majd és az a Hajnaltánc borítója. :D

Persze lehet lesz, akinek nem tetszik, mert hát fura is lenne, de ők nyomjanak rá az X-re és mehetnek máshova.

Én most örömködök és, mint a logóm, ő is megérdemel egy blogposztot tőlem, mert na, régóta próbálkoztam tényleg. :D

Nagyon aranyos, segítőkész lány és tele van ötletekkel, amit imádok! Blogajánlót, kritikát is ír, sőt cikkeket és egyéb kis történeteket is (minden megtalálható a blogján, amit elértek a posztban lévő névre, vagy a blogom információs dobozában a nevére kattintva), néha pedig segít az olyan balfaszokon, mint én (ne vegye magára senki :D). 

Szóval kedves Nadin, nagyon szépen köszönöm az új design-omat neked és remélem, hogy mások is ennyire fogják szeretni majd!