Egy sötét vizű tó mellett állok,
Nem hiszem, hogy fényt találok.
Valaha a tó, ezüstben, fényben csillogott,
De a fény a sötéttel vívott harcban, elbukott.
A Hold fénye játszik a tó vizében,
A legnagyobb fény a sötétségben.
Árulkodik a fény a jóról,
Harmónia tűnik fel a múltból...
A véget nem érő éjszaka már enyhül,
A világosság fénye, fellendül.
Nem maradhat éjszaka a múltban,
De a fény előtt, Árnyék Herceg áll az útban.
A Hold fénye játszik a tó vizében,
A legnagyobb fény a sötétségben.
Árulkodik a fény a jóról,
Ő, még nem kapott semmit a jóból...
- Mire jó a fénynek, ha játszik az éjben?
- Csillagként a sötétség vizében?
A Hold fénye játszik a tó vizében,
A legnagyobb fény a sötétségben.
Árulkodik a fény a jóról,
Ő, még nem kapott semmit a jóból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése